Jégmadár

   Lotti a szőnyegen üldögélt, ölében Sárgatalpúval, a játék kutyusával, amelynek Bobó volt a tisztességes neve, de senki se nevezte már így. Egy fényképet nézegetett elgondolgozva. A kép egy viccesen sikerült fagyizáskor készült róla és Dóráról, aki gyakran vigyázott rá. A nagylány többet már nem fog jönni, mert egy másik országba megy tanulni, ezért is kapta tőle Lotti a képet, hogy emlékezzen rá.    Lotti kicsit szomorú volt, kicsit csalódott, de tudta azt is, hogy Dóra nagyon várja már a külföldi utat, ezért igyekezett nem bánkódni. Aztán arra gondolt, ha Dóra utazik, az azt jelenti, hogy most kezdődik a nyár, amikor végre sokat lehet együtt Mandulával. Erről az is  eszébe jutott, hogy tegnap este nővére ígért neki egy mesét, ezért felállt, és átment Mandula szobájába: - Tudom, miről mesélj! - No, miről? - Egy tündérről! - Nem királylányra gondoltal véletlenül? - Dehogy! Én komolyan egy tündérre gondoltam! - Jól van, ha ennyire szeretnéd, akkor komolyan egy tündérrő