Jégmadár

Lena hosszasan készülődött. Lezuhanyozott, csinos, laza kontyba kötötte a haját, finom, alig látható sminket tett fel. Elővette a szekrényből királykék, földig érő ruháját és belebújt. Az ékszerei közt keresett hozzá illő fülbevalót és karperecet. A nyaklánc már soknak tűnt. A cipők között sokáig válogatott, mert egyiket se találta igazán hozzáillőnek, de rájött, hogy szandálban se ér le a földre a ruha alja, ezért végül azt választotta. Táskát szerencsére már gyorsan talált hozzá. Szépen beletett mindent, amiről úgy gondolta, hogy szüksége lesz. Az órára nézett: pont időben kész lett. Még visszasietett a szobájába és puha, virágillatú parfümöt fújt magára, majd elindult. A kapunál találkozott Liberttel, aki itt lakott nem messze, ezért megvárta Lenát. Valahonnan sejtette, hogy a lány nem fog túl korán indulni. Ő is elegánsan kiöltözött. Megölelték egymást és elindultak a metró felé. Lena szívesebben ment volna villamossal, de gyanította, hogy úgyse tudná a fiút meggyőzni, miért len