Jégmadár

- Miről meséljek ma? - kérdezte Mandula és kényelmesen elhelyezkedett Lotti ágya szélén. - Királylányról. Meg sárkányról - jelentette ki határozottan a kislány. - Hm... De nem baj ugye, ha nem rabolja el? - De baj! Rabolja el! Mandula sóhajtva csóválta meg a fejét. - Nem lehetne ez egyszer valami mást? Na jó, tudod mit, kitaláltam valamit, hogy mégse legyen annyira olyan, mint minden mese. A királylány meg fogja szelidíteni a sárkányt, jó? - Azt nem lehet! - háborodott fel Lotti. - Már miért ne lehetne? - csodálkozott Mandula. - Mert a sárkánynak meg kell halnia! Mandula meglepődött kissé a válaszon, aztán elgondolkodott. - Tudod mit? Lehet, hogy igazad van... Akkor figyelj, kezdem!    Nagyon-nagyon régen, amikor a csillagok még fényesebben szikráztak az égen, élt egyszer egy király, és annak volt egy szép és okos lánya, Liliom. Egy szép napon nagy szomorúság támadt a palotára: Liliomra, ahogy a kertben sétált, egyszer csak fekete felhő szállt és magával ragadta. Mondanom se kell, e

   Múlt szerdán az a kellemetlen meglepetés ért, hogy ahol eddig rögtön tudtam igazolványképet csináltatni hozott képből, most már ugyan készséges fiatalember nyomtatja a gép helyett, de egy órát várni kell, amíg elkészül... Mit kezd magával az ember egy bevásárlóközpont közepén, ha semmi kedve, energiája (és felesleges pénze) vásárolgatni? Mondjuk olvas. De ha nincs nála olvasnivaló? Na jó, egy jó könyv sose árt, a könyvesboltban még akár szívesen is lófrálok. Betértem hát a Libribe, természetesen az ifjúsági irodalom szekciónál kezdtem, (de csak azért, mert az közelebb volt nekem, mint a gyerekkönyvek) és körülbelül 5 perc alatt belebotlottam a  kedvenc könyvsorozatom  két olyan darabjába, amit eddig még nem láttam kiadva. Sokat nem gondolkodtam, megvettem mind a kettőt, kerestem egy padot és mohón nekiláttam az olvasásnak. Szerencsére a kép is elkészült és végül az időm is hasznosan telt, és ma végül be is fejeztem a regényt, úgyhogy alkotok róla egy kis véleményt.    Aki ism

Egy: megszereztem a Fecskék és Fruskák két újabb, magyarul megjelent kötetét! Hurrá-hurrá! Nemsokára olvasónaplót is írok az egyikből... Kettő: még nem olvasónapló, csak sikerélmény - a Nyomorultak első kötetén végigrágtam magam. Hogy bíztassam magam a továbbiakra, megosztom veletek a bejelölt mondataimat. (Ez most úgy hangzott, mintha nem szívesen olvastam volna, pedig nem így volt, csak hát... nehéz olvasmány... Csak az első kötet majdnem egy kilós...) " Utazni annyit jelenti, mint minden pillanatban születni és maghalni." " Mi személy szerint egyes pontokon tiszteljük és mindenütt kíméljük a múltat, feltéve, ha belenyugszik abba, hogy meghalt." " A gazdag fiatalembernek száz ragyogó és durva szórakozása van: lófuttatás, vadászat, kutyák, dohány, játék, dús asztal, és minden egyéb; mindez a lélek alsóbbrendű oldalának a foglalkoztatása a magasabbrendű és finomabb oldal rovására. A szegény fiatalember keservesen dolgozik a kenyeréért; eszik; h