De őrülten táncol a sok levél! A nap zúdítja a fényt konokul. Dühödten rángat a büszke szél fákat, kukákat, mindegy, ha borul... Harsogó november-szimfónia. Előfutára a reszketésnek. Utolsó tombolás, orkán-ária, arcába kacag a jövendő télnek. Majd ha válaszként a hó jön rá és jéggel színre lép a december, a dermesztő felvonások után kinek tapsol majd a néző: az ember? 2015.11.18.
Komolyan csak mesélni és játszani érdemes. Én itt (is) mesélek. Néha játszom is.