Lotti alig győzte kivárni, hogy Mandula végre hazaérjen. Borzasztó, hogy egy testvérnek ennyi dolga legyen! Mert, hogy a szülőknek sok a dolguk, az rendjén van, hisz azért felnőttek. Ők azt mondják, hogy Mandula is felnőtt, pedig az kizárt. Ugyanúgy gyerek, mint ő, csak egy kicsit idősebb. Már csak azért is olyan biztos ebben, mert ha nem gyerek lenne, nem tudna ennyi mesét. A felnőttek nem szeretnek mesélni. Kivéve, ha óvó nénik vagy nagymamák, de az is igaz, hogy ők is gyerekek egy kicsit, csak titokban. A többi felnőttnek nem árulják el. - Miről meséljek? - kérdezte Mandula, amikor hazaért és Lotti végre ágyba kerülhetett. Csak a kis lámpa égett, halványsárga fénnyel. Mandula az ágy szélén ült, de lábát betakarta Lotti takarójával, hogy ne fázzon. - Királylányosat! Mandula felsóhajtott. Nehéz ám királylányokról mesélni! Újabb és újabb történeteket kitalálni, hogy ne történjen mindig ugyanaz. - Tudtad, hogy vannak bátor királylányok is? - fordult Lottihoz. A kislány csodálk
Komolyan csak mesélni és játszani érdemes. Én itt (is) mesélek. Néha játszom is.