Mint hálóba akadt kismadár,
vergődöm ég és föld között,
ócska cérnaszálakkal körülfont
testtel függök, megkötözött
fogoly a szabadság üres terében.
Lelkem a félelem rabja.
Hiába hullik a fáról ezer szirom,
a jövő ígérete - nem hatol át
a léha, szakadt háló-lukakon.
Nekem kell kijutnom innen.
Hogy ver a madár kis szíve,
százat, ezret egy másodpercben!
A félelemtől, az aggódástól...
Szinte véletlen, ahogy kirebben,
s a fűszállal végre a fészekhez ér.
2016.03.31.
vergődöm ég és föld között,
ócska cérnaszálakkal körülfont
testtel függök, megkötözött
fogoly a szabadság üres terében.
Lelkem a félelem rabja.
Hiába hullik a fáról ezer szirom,
a jövő ígérete - nem hatol át
a léha, szakadt háló-lukakon.
Nekem kell kijutnom innen.
Hogy ver a madár kis szíve,
százat, ezret egy másodpercben!
A félelemtől, az aggódástól...
Szinte véletlen, ahogy kirebben,
s a fűszállal végre a fészekhez ér.
2016.03.31.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése