Ugrás a fő tartalomra

Nils Holgersson CSODÁLATOS utazása

A réges-régi kápolnásnyéki nyarakon sokat lapozgattuk a képregényt, amiben Nils a lökött pocokkal és a
vadludakkal kalandozik, küzd Szmörre, a róka ellen, ésatöbbi, sokra nem emlékszem, de szerettem, az biztos. Valamikor tizenpár évesen kaptam egy narancssárga vaskos könyvet (kép), amit valami néni írt, akinek sose hallottam a nevét, ronda képpel az elején; elkezdtem, de nem volt benne hörcsög és egyébként is irtó hosszú volt meg minden, úgyhogy sokáig nem jutottam vele. Levitettem Nyékre a többi gyerekkönyvvel együtt.
   Idén nyáron a kezembe akadt, egyik este unalmamban belelapoztam. És azon kaptam magam, hogy hajnali egy van, leragad a szemem, de még mindig olvasok. Nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára. Az a legérdekesebb, hogy nem is értettem, miért vonz ennyire? Nils nem csinál mást, csak repül, repül, folyton kétoldalas kalandokba keveredik, állandóan mesél benne mindenki eredetmondákat meg regéket, egyáltalán nem olyan, mint egy átlag regény, tele van földrajzi és társadalmi ismeretanyaggal, mi a csuda ez a könyv? És mégis miért olvastatja magát?
Selma Lagerlöf
   A választ nővérkémtől kaptam meg és igencsak meglepődtem rajta: Nils Holgersson utazása nem más, mint egy hallatlan módszertani tehetséggel megírt alsós földrajztankönyv a svéd gyerekeknek... Selma Lagerlöf földbirtokos-kereskedő családjából összegyűjtött tudását, nagymamája meséit, legendáit sűrítette bele ebbe a regénybe, ami végül hihetetlenül népszerűre sikeredett. Nem tudom, Magyarországról miért nincs ilyen könyv? Amióta közöm van a pedagógiához, már számtalanszor meg kellett állapítanom, hogy ezek a svédek valamit jól csinálnak...
   Többet nem szeretnék írni a könyvről, hacsak azt nem, hogy mindenképp érdemes elolvasni. Aki ismeri a rajzfilmet (én még nem láttam), vagy a képregényt, tegye félre gondolatban, mert a könyv egészen más, de nagyon ajánlom!

Idézeteket most nem írtam ki, ez nem olyan könyv, cserébe felsorolom a kedvenc történeteimet belőle, ha megvan, külön-külön is érdekes elolvasgatni a kalandokat:
3. A vadmadarak között - Az anyamókus
5. A nagy darutánc
14. A két város - Az elsüllyedt város
20. Mivel büszkélkedhet Östergotland?
22. A két jó barát (több részből, de összefüggő történet + a végén egy külön legenda, ami szintén tetszik: Károly úr kertje)
28. A Dal-folyó
34. Uppsala, a régi székváros
36. Stockholm
41. Kenyér - Kenyér
43. Lappok között

(Némelyik fejezeten belül több rész van, külön alcímekkel, a kötőjel után írtam azt az alcímet, ahol csak a kisebb részt akartam kiemelni.)

Jó olvasást!


Megjegyzések

  1. Megnéztem a filmet! Állítólag mégis láttam kiskoromban, de csak a zenére emlékszem... Átlagos könyv-film viszony: szerethető, de más.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hőlégballon

Színes, csíkos vászonlabda, lángod lobban barlangodba, lengő gömböd felhőn gördül, függő kasból hőlég dördül. Kasnak szélén súlyos zsákok, földre húzó mázsa-átkok. Homok terhe nyomna lejjebb csimpaszkodva egyre benned. Ahogy a zsákok leesnek, úgy szállhatsz te egyre feljebb, szabadon a sok tehertől emelkedsz a fellegekből. Hogy- hogy nem, a zsákok újra felkapaszkodnak kasodra. Ha leesnek, újak lesznek, húznak, nyomnak egyre lejjebb... De a hőlég azért ballon, hogy mindig az égre tartson, mindig húzva, mindig lassan... Várnak rá a csillagokban. 2011.11.21.

Olvasónapló: Helka és Ciprián

   Tihanyba tett egynapos látogatásunk utóhangjaként adta kezembe kedvenc nagynénim Nyulász Péter Helka - a Burok-völgy árnyai, valamint a folytatását, a Ciprián, a Balaton hercege c. könyveket. Ha kissé nehezen is kezdtem bele a Helkába (persze, cserkésztáborban nincs is sok idő olvasgatni...), annál gyorsabban olvastam végig a második részt.    A regényekről tudni érdemes, bár szerintem a borító alapján nem is kétséges, hogy körülbelül felsősöknek valók első sorban. De ez nem jelenti azt, hogy egy-két-sok évvel később nem izgalmas...    A Helka történetének alapjául a Balaton környéki legendák szolgálnak, Cipriánnal pedig már az Alföldig eljutunk. A bookline ajánlója szerint fanatsy-vel határos, szerintem viszont egészen az. (Persze, gyerekverzióban, és magyar sajátosságokkal felturbózva, amit egyébként külön értékelek!) Ezt abból gondolom, hogy a Helka olvasása közben is lebegett felettem az a szürke köd, mint a Gyűrűk Uránál is tapasztaltam... A Ciprián kicsit már más, pers

Osztálykirándulás

    Gyerekek, megérkeztünk. Mindenki keresse meg a táskáját, zokniját, szandálját, nézzen be az ülése alá, hagyott-e ott véletlenül csokipapírt, csipszes zacskót, habár rögtön az út elején megbeszéltük, hogy a buszon nincs étkezés, balesetveszélyes, egy hirtelen fékezés és félremegy a győri édes, aztán megfulladsz itt nekem és hívhatom a mentőket, egyébként is ki fogja azt a sok morzsát összetakarítani, de hallottam ám zacskócsörgést, azért, mert elöl vagyok, azért még hallok hátrafele is, lehet leszállni, első ajtón is, középsőn is, szép sorban, egyesével, nem tolakszik, nem lökdösődik, ne taposd le, ne üvölts már, így is félig megsüketültem, pedig többször is kértem, hogy halkabban, hát nem lehet tőletek az útra figyelni, én már annyiszor megfogadtam, hogy gyerekcsoportot soha többé, csak az a baj, hogy a felnőttek se jobbak, a félrészeg sítáborosok, a viháncoló társasutazók, meg volt az a zarándokcsoport, Krakkóig litániáztak, rózsafüzéreztek, a sok kendős öregasszony, süketek, mint